a minőségi (pannon) falusi turizmusért
 |
Az itt látható oldalak fejlesztés alatt állnak. Kérjük, írja meg észrevételeit! |
| Oktatási anyagok |
| A programról |
| Vélemények |
| Galéria |
| Letöltések |
| Bejelentkezés |
| felhasználónév: |
| jelszó: |
| belépés |
| Regisztráció |
Tananyagok
Használati segédlet a Tananyagokhoz:
A Tananyagok oldalakon Ön a ”Képzéssel a minőségi (pannon) falusi turizmusért” program keretében kialakított oktatási anyagot láthatja. A nyitóoldalon a 9 modulból álló anyag tartalmi felépítése jelenik meg. Az egyes témakörök, azaz modulok mellett rövid bevezetőt olvashat. A modulokra kattintva a témakörhöz tartozó kategóriák szintjére jut, a kategóriák címe alatt szintén tartalmi összefoglalás található. A kategóriákba belépve nyithatja meg a tananyagokat. Egyes cikkek rendelkeznek csatolt anyagokkal: kiegészítő dokumentumokkal, power point bemutatókkal, képekkel vagy magyarázó ábrákkal, melyek a cikkek mellett, valamint a cikkek alatt láthatók.Tananyagok » Modul 6. Természet, környezet, helyi kultúra - Szerkesztő: Dr. Szabó Géza
 |
1.1. Turisztikai alapismeretek, a falusi turizmus termékei - Szerzők: Aubert Antal, Szabó Géza Az idegenforgalom fejlesztésében a '70-es évek közepétől érzékelhető szcenárió-váltás egyik legfontosabb következményei azokban a törekvésekben mérhetők le, amelyek az idegenforgalom arányosabb területi képének kialakítása, új fogadóterületek feltárása, új kínálatok megteremtése irányában hatottak.
|
 |
Az 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet meghatározza a falusi szállásadás keretében hasznosított magánszálláshely minősítési követelményeit. A jogszabály alapján a falusi szálláshelyeket négy szálláshely kategóriába, kiépítettségük, valamint felszerelésük szerint pedig szintén négy minőségi (komfort) kategóriába sorolják.
|
 |
2.1. Marketing és management ismeretek, rendezvénymarketing - Szerző: Mészáros Bernadett A tárgy a turisztikai rendezvények piacra viteléről, a rendezvényszervezés marketing feladatairól szól, nem pedig az eseménymarketingről, mely utóbbi az eseményeket a promóció egyik jelentős önálló eszközének tekinti.
|
 |
2.2. Falusi vendégasztal szolgáltatás kialakítása - Szerző: Szabó Géza A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelete a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység) határozott meg.
|
 |
A falusi vendéglátók rendezvényszervezési lehetőségeit két csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba az önálló, egyedül szervezett, relatív kis létszámú rendezvények tartoznak, mint pl. disznóvágás, szüret, meghívás a falu búcsújára, szüreti bálra stb.
|
 |
3.1. A drávai táj természeti értékei és védett területei - Szerző: Hegyi Zsuzsa A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996. tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50.000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található.
|
 |
3.2. Településtörténet és tájrajz - Szerző: Hübner Mátyás Az Ormánság elsősorban néprajzi, s csak másodsorban földrajzi fogalom. A lakosság lélekszámának csökkenésével, összetételének változásával a néprajzi sajátosságok egyre inkább háttérbe szorulnak.
|
 |
3.3. Folklór és kulturális örökség hasznosítása - Szerzők: Sarkadi Eszter, Hübner Mátyás „A Dráva, ami összeköt és kiemel” A Dráva térsége gazdag természeti és színes kulturális (épített, tárgyi, szellemi – pl. folklór hagyományok) értékeivel egyedi színfolt a régió örökségi palettáján. A terület jelentős hányada a Duna-Dráva Nemzeti Park része, s egy sajátos néprajzi egység, az Ormánság is a Drávával határos.
|
 |
A turizmus korszakát éljük manapság. Szeretünk utazni, új világokat megismerni, múzeumokat látogatni, más népek kultúráját felfedezni. Ezek úgy lehetnek csak teljesek, megmaradandó élmények, ha megismerjük az ott élő emberek népi hagyományait, kultúráját, ételeinek ízét. Az itt élő emberek döntően földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, számukra a földrajzi és természeti adottságok határozták meg étkezési szokásaikat.
|